Címlap → Hulladék
2.9

Az egy főre jutó települési szilárd-hulladék mennyisége a gazdasági válság okozta fogyasztáscsökkenésnek köszönhetően visszaesett, majd újra emelkedésnek indult. Így is elmarad az EU országok átlagától, aminek ebben az esetben örülni kell. A lerakási hányad folyamatosan csökken, ám még mindig nagyon magas: a teljes mennyiségnek közel a kétharmadára tehető.  Negatív tendenciákat látunk a csomagolóanyagok hasznosításában, a kormány bedöntötte a korábbi rendszert, és a helyére megálmodott állami rendszer nem hozza a korábbi eredményeket sem. 

3.0
3.0

Lerakási hányad

A települési szilárd hulladék esetében a lerakás kevéssé fenntartható, lehetőség szerint minimalizálandó kezelési módnak számít, amelynek aránya a magyar hulladékgazdálkodásban – a szelektív gyűjtésnek, illetve az újrafeldolgozás terjedésének köszönhetően – folyamatosan csökken, ám még mindig nagyon magas: a teljes mennyiségnek közel a kétharmadára tehető.

3.0

Csomagolóanyag-kibocsátás

A korábbi csúcsévnek számító 2008-ban 880 ezer tonna volt a magyarországi csomagolóanyag-kibocsátás, ez azonban a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett 2011-ben 820 millió tonna volt, majd 2012-ben jelentősen növekedést mutatva 1 146 311 tonna lett. A számottevő változásnak a mérésben szerepet játszó módszertani okai is lehetnek részben, ekkora ugrást a gazdasági folyamatok nem indokolnak.

2.5
3.0

Veszélyes hulladék

A kibocsátott veszélyes hulladékok mennyisége sokat csökknet a 2000-es évek óta, de ebben a jogszabályváltozás és a statsiztikai módszerek változása is szerepet játszott. A hasznosítás csak gyengén emelkedik. Több gazdátlanná vált depónia van Magyarországon, amelyek komoly környezeti kockázatot hordoznak (ld. Illatos úti telep). Az ártalmatlanítási kapacitás nagy része magánkézben van és nem elegendő.

3.0

Termékdíjak

A termékdíjrendszer és a hulladékos szabályozás átalakítása miatt az adatsorok folyamatossága megszakadt. A legfrissebb, 2012-re vonatkozó adatok szerint 2012 a csomagolásból származó termékdíjbevétel 45,5 Mrd forint volt, amelyből közvetlenül 7,5 Mrd forintot fordított a költségvetés hulladékhasznosításra. Az állami hulladékgazdálkodási ügynökség ugyanezen forrásból fedezett működési kiadásait is figyelembe véve ez az összeg nem éri el a bevétel 20 %-át sem.