Címlap → Ipari és mezőgazdasági szennyezés
3.2

Az ipari kibocsátások általában csökkentek a rendszerváltás óta, de viszonylag gyenge adatbázisok állnak rendelkezésre. Még kevesebbet tudunk a mezőgazdasági szenyezésekről és az élelmiszerekbe kerülő maradékanyagolról.

2.5

Ipari szennyezés

Felemás kép tárul elénk akkor, ha a szennyezés szempontjából meghatározó magyarországi iparágak károsanyag-kibocsátásának mutatóit tekintjük át az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency, EEA) adatai alapján. Az élelmiszeripar tápelem-szennyezésének szintje ugyan jelentősen csökkent 2009-re, de még lényegesen magasabb volt az EU átlagánál, ezért e téren közepesre értékelhetjük a magyar teljesítményt. A fémgyártási tevékenységekhez kapcsolódó nehézfém-szennyezés csökkenése ennél is jelentősebb volt, ennek következtében ezen a területen a közepes és a jó határán látjuk, azaz 3,5-es osztályzattal értékeljük a magyar teljesítményt. Kevésbé kedvező, hogy a magyar vegyipar összes szerves szén (total organic carbon, TOC) szennyezése nőtt 2007 és 2009 között az EEA adatai szerint, ugyanakkor még mindig kisebb mint akár az EU-átlag, akár a V4-országok átlaga.

 

3.5

Levegőminőség

A levegőminőség jelentősen javult a rendszerváltás óta, ez elsősorban az ipari kibocsátások változásának köszönhető. A lakossági fűtés okozta SO2-terhelés is csökkent. A 90-es években "Piszkos Tizenkettőnek" nvezett városokban jelentős változások következtek be, pozitív irányban. Nem változik viszont érdemben a közlekedésből eredő NOx- és porterhelés.

3.5
3.5

Savasodás

A teljes kibocsátás monoton csökkenő tendenciát mutat (az utóbbi években a közlekedési eredetű nitrogénoxidok kibocsátása is csökken), a kéndioxid mennyisége viszont ismét növekedésnekindult, részben a fűtési szokások változása miatt.

3.0

Talajvédelem

A talajvédelemről kevés adat érhető el, a rendelkezésre álló adatok elsősorban a hatósági munka mennyiségi mutatóiról tájékoztatnak, a kockázatforrások azonosítására és a változások mérésére kevésbé alkalmasak. 2011-ben a 2269 talajvédelmi hatósági ellenőrzés során 219 esetben nem felelt meg valamely talajvédelmi előírásnak az ellenőrzés tárgya (9%), ami további intézkedést vont maga után, míg ez az arány 2012-ben némileg változott, mivel 1575 ellenőrzésből 126 nem-megfelelést tapasztalhattak a talajvédelmi felügyelők. (7%). A jogszabálysértések jellege az elmúlt két évben nem változott, legtöbb esetben a talajvédelmi kötelezettségeket − főként a jogszabályban foglalt kötelezettségeket és nem az engedélyekben foglalt talajvédelmi előírásokat − nem tartották be, kisebb hányadban a nitrát direktívából adódó jogszabálysértéseket követtek el.

3.0

Veszélyes hulladék

A kibocsátott veszélyes hulladékok mennyisége sokat csökknet a 2000-es évek óta, de ebben a jogszabályváltozás és a statsiztikai módszerek változása is szerepet játszott. A hasznosítás csak gyengén emelkedik. Több gazdátlanná vált depónia van Magyarországon, amelyek komoly környezeti kockázatot hordoznak (ld. Illatos úti telep). Az ártalmatlanítási kapacitás nagy része magánkézben van és nem elegendő.

3.5